EN
Mi az az RRU, és miért fontos a modern torony infrastruktúrában
A távoli rádióegységek, rövidítve RRUs, kulcsfontosságú szerepet játszanak a mai mobilhálózatokban. Ezek az eszközök a kommunikációs tornyokon található antennák közelében vagy közvetlenül azoknál kezelik a rádiófrekvenciás jeleket. Amikor a digitális jeleket, amelyeket alapsávi egységből (Baseband Unit, BBU) kapnak, tényleges rádióhullámmá alakítják a kibocsátáshoz, majd fordítva járnak el a vett jelek esetében, ezáltal csökkentik a hosszú kábeleken át haladó jelek veszteségét. Az egységek ilyen módon történő elhelyezése a jel terjedésének helyszínéhez közel hatékonyabbá teszi a működést. Ezenkívül lehetővé teszi a hálózatüzemeltetők számára újabb technológiák, például MIMO-rendszerek és sugárformálási eljárások alkalmazását, amelyek javítják a jelek elérését a felhasználók telefonjaihoz. Emellett a toronytársaságok olyan skálázhatóbb és energiahatékonyabb infrastruktúrát építhetnek ki. Egyes tanulmányok szerint az RRU-rendszerek akár körülbelül 30 százalékkal csökkenthetik az energiaveszteséget az összehasonlítva a régebbi módszerekkel. Ahogy a 5G-technológiát városokban és még vidéki területeken is telepítjük, az RRUs egységek elegendő számú elhelyezése alapvető fontosságúvá válik ahhoz, hogy a internetsebességek magasak maradjanak és a kapcsolatok stabilak legyenek, akárhol is tartózkodik éppen a felhasználó.
Kritikus RRU-választási szempontok toronyspecifikus telepítésekhez
Teljesítmény, méret és környezeti ellenállóság kültéri toronyhasználatra
Amikor RRU-t választunk toronytelepítéshez, három fő fizikai szempontot kell figyelembe venni. Az első valószínűleg az áramellátás, mivel a legtöbb kültéri telepítés -48 VDC vagy +24 VDC feszültségről működik, nem pedig a beltéri épületekben megszokott váltakozó áramról. Ezután következik a méretkérdés. A legtöbb torony olyan állványokkal rendelkezik, amelyek vagy 19 hüvelykes, vagy 23 hüvelykes szélességűek, ezért mérje meg, mi áll ténylegesen rendelkezésre a telephelyen. Néhány kisebb toronynál fali rögzítésre lehet szükség az állványra szerelés helyett, különösen akkor, ha kevés a hely. A környezeti ellenállóság szintén fontos szempont. Ezek az egységek kemény körülmények között is működőképeseknek kell legyenek, beleértve a mínusz 40 fokos Celsius-foktól a plusz 55 fokig terjedő hőmérsékleteket, valamint a páratartalmat, porviharokat és a tengerparton előforduló sótartalmú levegőt. A háznak legalább IP65 szabványnak kell megfelelnie, és az anyagoknak ellenállónak kell lenniük a korrózióval szemben hosszú távon. Karbantartási feljegyzések szerint azok az RRU-k, amelyek nem rendelkeznek megfelelő védelemmel, körülbelül háromszor gyorsabban hibásodnak meg, például tengerparti területeken vagy ipari környezetben. A vásárlás előtt mindig hasonlítsa össze ezeket a specifikációkat a terepi felmérés eredményeivel, hogy későbbi problémákat kerüljön el.
Szállítási interfész kompatibilitás (CPRI, eCPRI, OBSAI) és backhaul integráció
A megfelelő szállítási interfész kiválasztása az RRU és a BBU között döntő fontosságú a hálózat teljesítménye szempontjából. Először is ellenőrizni kell, hogy mely protokollok támogatottak. A régebbi 4G rendszerek többsége még mindig a CPRI-t használja, míg az újabb 5G hálózatok általában az eCPRI-t részesítik előnyben a felosztott architektúrájú telepítések esetén. Ne feledje az OBSAI-t sem, ha több gyártó berendezéseivel dolgozik. A számok itt is érdekes képet mutatnak. A Telecom Integration egyik friss tanulmánya szerint a telepítések körülbelül kétharmadának késedelme a szimbólumráta nem megfelelő beállításából vagy az IQ tömörítés hibás konfigurációjából adódik. Zárás előtt alaposan nézze meg a backhaul integráció követelményeit is. Győződjön meg róla, hogy a kiválasztott megoldás zökkenőmentesen illeszkedik a meglévő infrastruktúrába, és később nem okoz szűk keresztmetszeteket.
- Fénykábel elérési távolságának korlátai (a CPRI általában 15 km-nél rövidebb)
- Szinkronizációs pontosság (fázishelyezési tűrés kevesebb, mint ±16 ppb)
A késleltetés tesztelése az üzembe helyezést megelőzően, a cél al-100 μs-os válaszidő elérése a valós idejű szolgáltatások támogatása érdekében. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az átviteli kompatibilitás előzetes ellenőrzése 40%-kal csökkenti az üzembehelyezést követő hibaelhárítást, és leegyszerűsíti a hálózat aktiválását.
RRU telepítési ajánlott eljárások: a helyszínfelméréstől az üzembehelyezésig
Telepítést megelőző szempontok: rádiófrekvenciás tervezés, optikai kábelhossz és egyhelyes elhelyezési korlátozások
Az RRU-telepítések sikere már jóval azelőtt eldől, mielőtt bármilyen hardvert felraknának. A telepítés előtt a mérnököknek átfogó rádiófrekvenciás terjedési modelleket kell futtatniuk annak meghatározására, hová helyezzék az antennákat. Ezek a modellek figyelembe veszik a helyi tereptani adottságokat, az épített környezet sűrűségét, valamint a környezetben jelenlévő lehetséges zavaró hatásokat. A szálkábel-kapcsolatokra is korán figyelmet kell fordítani. Amikor a távolság meghaladja a 300 métert, a jelminőség jelentősen romlik, így a technikusoknak ismétlőket vagy további csomópontokat kell esetleg telepíteniük az útvonal mentén. Olyan helyeken, ahol több rendszer osztozik a térben, alapvető fontosságú ellenőrizni a torony teherbírását, szerkezeti állapotát, és azt, hogy elegendő hely van-e az új berendezések számára a meglévő eszközök között. A régebbi telephelyeknél (az úgynevezett brownfield helyszíneken) a tápegységek és földelési konfigurációk felmérése elején pénzt takaríthat meg később, amikor váratlan frissítések lennének szükségesek. Az okos tervezők mindig olyan helyeket keresnek, ahol a szálkábel-kapcsolatok könnyen elérhetők, és a rádiójel kevesebb akadályba ütközik. Ez a megközelítés gördülékenyebbé teszi az egész telepítési folyamatot, és csökkenti a későbbi problémák kockázatát.
Üzembe helyezés utáni érvényesítés: Jel integritás, késleltetés és távoli kezelési készség
Miután minden telepítés megtörtént, alapos teszteléssel ellenőrizzük, hogy az RRU ténylegesen megfelelően működik-e. A technikusok általában spektrumanalizátorokat használnak annak ellenőrzésére, hogy a jelek elég tiszták-e, és biztosítják, hogy a nem kívánt zaj messze maradjon az általunk jól ismert és kedvelt kritikus -15 dB-es szint alatt. Különösen fontos a késleltetés ellenőrzése a CPRI, eCPRI vagy OBSAI kapcsolatok esetén. Olyan időérzékeny alkalmazásoknál, ahol a pontos időzítés kiemelkedően fontos, igyekszünk elérni a 2 milliszekundum alatti válaszidőt. Távoli kezelés esetén ellenőrizni kell az SNMP riasztásokat, amelyek figyelmeztetnek bennünket, ha hiba történik, valamint gondoskodni kell arról, hogy a parancssori hozzáférés biztonságos maradjon megfelelő titkosítási protokollok alkalmazásával. Ne feledkezzünk meg a tartalék tápegységek átkapcsolási forgatókönyveinek teszteléséről sem. A maximális terhelés melletti hőmérsékleti teszt sokat elárul a hosszú távú megbízhatóságról. Végül, fontos statisztikai adatokat, például a csomagvesztés arányát (ideális esetben 0,1% alatt) és a pillanatnyi jitter-ingadozást is rögzíteni kell. Ezek az értékek lesznek a rendszeres üzemeltetési ellenőrzések kiindulópontjai a jövőben.
